2015. 05. 29. (XIX/22) Lapszám

Tartalom ajánló

Külföld

Hősként ünneplik az íreket

Hatalmas lendületet adhat az európai melegmozgalmaknak az ír népszavazás győzelme. Több európai vezető - köztük Matteo Renzi olasz miniszterelnök - úgy érzi, hogy elébe kell menni a „népakaratnak”, és a melegházasságokat engedélyező törvények elfogadását sürgetik mindenütt, ahol ez nem történt még meg. De vajon valóban mérvadó-e Európa számára az, hogy a katolikus konzervatív mintaországnak elkönyvelt írek 62 százaléka igent mondott az ügyben? Vagy a népszavazás eredménye inkább a katolikus egyház belső ellentmondásait, sőt válságát hozta még inkább a felszínre?

Oroszország nem lesz örökké azonos Putyinnal

Napjaink egyre éleződő Oroszország-Nyugat ellentétéről, a NATO stratégiájáról és Nagy-Britannia védelmi kilátásairól kérdeztük a brit felsőház konzervatív párti képviselőjét, Sir Archibald Hamiltont a közelmúltban megrendezett NATO Parlamenti Közgyűlés alkalmából. Sir Hamilton Margaret Thatcher és John Major brit miniszterelnökök hivatali ideje alatt, a hidegháború végén és a bipoláris világrendszer felbomlása idején szolgált a Védelmi Minisztérium Fegyveres Erőkért Felelős Államtitkáraként, illetve Margaret Thatcher parlamenti személyi titkára is volt.

A Hezbollah is beszállt az Iszlám Állam elleni harcba

Hivatalosan megindult az iraki haderő és a szövetséges síita milíciák offenzívája, hogy visszafoglalják az Iszlám Állam fegyvereseitől az ország legnagyobb tartományát, Anbart. Bagdad optimista, szakértők szerint azonban kérdéses, hogy hogyan fognak katonái helytállni azután, hogy Ramadiban mintegy százötven dzsihádista közeledésének hírére ezerötszázan közülük fejvesztve elmenekültek. Az elmúlt időszak kudarcai miatt egyébként az Iszlám Állam ellen harcolók egymásra mutogatnak. Az amerikai védelmi miniszter szerint az iraki haderő nem rendelkezik megfelelő akaraterővel a küzdelemhez. Bagdad visszautasítja ezeket az állításokat, Irán pedig egyenesen azt állítja, hogy Washington nem tesz semmit az iszlamista csoport megfékezésére.

A halálsoron is példák voltak az egykori drogcsempészek

Az ausztrálok körében nagy vihart kavart a közelmúltban két honfitársuk, Andrew Chan és Myuran Sukumaran kivégzése, akikét még 2005-ben tartóztatattak le az indonéz hatóságok kábítószer-kereskedelem miatt. A „Bali Kilencek” néven elhíresült banda két vezéralakja a börtönben drámai változáson esett át: őszinte megtérésük nemcsak az egyházakat, a civil és emberi jogi szervezeteket, de az ausztrál kormányt is erőteljes közbenjárásra késztette. A jogi procedúrák mellett több százezer civil folyamodott kegyelemért Joko Widodo indonéz elnökhöz, aki azonban tántoríthatatlan maradt.

Képzettség és karriervágy a fátyol alatt

Annak ellenére, hogy a gazdagabb arab országokban lassacskán háttérbe szorulni látszik a nők társadalmi szerepéről alkotott hagyományos iszlám felfogás, igazi üzleti sikert és karriert a nyugati országokban érnek csak el. A felemelkedés azonban itt sem egyenes ívű, és nem mentes a család visszahúzó erejével és a környezet alkotta sztereotípiákkal való küzdelemtől.

Az Amnesty International jelentése Kelet-Ukrajnából

A kelet-ukrajnai konfliktus háborús bűncselekményeit összefoglaló jelentést adott ki az Amnesty International (AI). Az Összetört testek: Kínzások és kivégzések Kelet-Ukrajnában című dokumentum meggyőző bizonyítékokkal támasztja alá, hogy a szembenálló felek mindegyike bántalmazott és illegálisan tartott fogva embereket.

Görögország az államcsőd szélén

Nincs megállapodás, és már pénz sincs a görög államkasszában, hogy a júniusban esedékes 1,6 milliárd eurót visszafizessék az IMF-nek. Ha pedig nem fizetnek, az egyenlő az államcsőddel, aminek a következményei még súlyosabb válságba lökik Görögországot. Nagy kérdés, hogy szükség van-e erre a hajthatatlanságra. A reformokat bevezető spanyolok ugyanis makroszinten a növekedés útjára léptek – annak ellenére is, hogy a kisemberek a hétvégi helyhatósági választásokon inkább büntették, mint jutalmazták a kormánypártot, amely hiába kapta a legtöbb szavazatot, a számos városban elveszítette többségét.

Belföld

Rogán jön, Lázár megy?

Orbán legközelebbi politikai munkatársa egyben a legbefolyásosabb Fidesz-vezető a pártelnök-miniszterelnök után – próbálta megértetni munkatársunkkal egy, a Fideszben már több évtizede tevékenykedő háttérember, hogy mi lenne a baja Lázár Jánosnak azzal, ha Rogán Antal frakcióvezető Orbán kabinetvezetőjévé válna.

Az erdélyi magyar politika az Orbán–Tőkés szakítás után

Tőkés László „nem érti Orbán Viktor nemzetpolitikáját”, pedig a Fidesz és a püspök által csak erdélyi MSZP-nek nevezett RMDSZ közeledése nem új jelenség. A tavalyi romániai elnökválasztáson a magyar miniszterelnök látványosan az RMDSZ mellé állt a korábban Tőkés hívei által fideszes hátszéllel létrehozott Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) jelöltjével szemben. Ám a szakítás még csak nem is ekkor következett be – a folyamat 2011-ben indult, amikor is Orbán Viktor keresni kezdte az RMDSZ vezetőivel a kapcsolatot.

Megtört hallgatás

Egy több mint tíz éve történt cselekménysorozat miatt tavaly októberben belső vizsgálat indult egy szerzetes-nevelőtanár ellen a Pannonhalmi Főapátságban; az eljárás következtében az érintett szerzetes elhagyta a bencés rendet – közölte a Pannonhalmi Főapátság hétfőn az MTI-vel.

Már a középiskolások is külföldre mennének?

Rengeteg középiskolás gondolkodik külföldi továbbtanuláson, de csak kis részük váltja valóra elképzeléseit. Az élvonalbeli gimnáziumokban a végzősök körülbelül tíz százaléka tanul tovább külföldi egyetemeken. Főleg a legtehetségesebbek mennek ki, illetve azok, akik az átlagosnál határozottabb jövőképpel és jobb anyagi körülményekkel rendelkeznek. Az érintettek szerint a kinti közeg rendkívül inspiráló, a híres egyetemeken sikk a tanulás, dübörög az alkotókedv, míg a hazai felsőoktatás inkább papírgyár, amely a túlélésre épül, és sok tehetséget elnyel.

Az egyneműek házassága és Magyarország

Szemben a múlt heti írországi népszavazás által mutatott trendekkel a magyarok kevesebb, mint egyharmada támogatja az egynemű párok házasodását. Az erre vonatkozó 2014-es adat megegyezik a hét évvel korábbival. Magyarországon egyelőre nincs sok esély a melegházasságot támogató többség kialakulására, ezzel együtt a homoszexuálisok jogait tekintve hazánk a középmezőnybe tartozik Európában.

Hit és értékek

Élet-halál kérdés

Az elmúlt hetek szenvedélyes vitái is rámutattak arra, milyen látványosan eltér egymástól az emberek igazságérzete a hivatalos jogi állásponttól. Amikor egy-egy kirívóan súlyos bűncselekmény - családirtó ámokfutó vagy szadista gyerekgyilkos - után felmérést végeznek, az emberek nagy többsége azt válaszolja, hogy egyedül a halálbüntetés lehet jogos ítélet. Az érvényes jogszabályok szerint azonban az állam nem végezhet ki senkit, ezért úgy tűnhet, hogy ölni csak a gyilkosoknak szabad. Kit is véd akkor a jog? Szabad-e életben hagyni olyanokat, akik maguk semmiféle irgalmat nem mutattak védtelen áldozataikkal szemben? Számít-e az, ha egy gyilkos a börtönben megbánja tettét?

HÁTTÉR

Saul fia: a lényeg, hogy az üzenet célba érjen

Új fejezet nyílt egy nagyon fontos műfajban. A soa szavakba nem önthető valóságát eddig nem látott módon dolgozta fel Nemes László filmje. A Cannes-ban a zsűri fődíját elnyerő film annyi figyelmet és ünneplést kapott, amennyit magyar mozi harminc éve nem.

Nyugati zsoldosok keleten

Míg az Iszlám Állam hadseregének konkrétan külföldi állampolgárok adják a derékhadát, már az ellenük harcoló kurd pesmergák oldalán is alakul a külföldiekből álló század. Kik ezek a külföldiek, és mi hajtja őket?

Auschwitz, magyar szemmel

1944 április vége és július közepe között mintegy 436 ezer magyar állampolgárságú zsidót deportáltak Auschwitzba. Közülük a becslések szerint mintegy húsz-huszonöt százalék ment át a szelekción, vagyis vették őket munkaképes fogolyként nyilvántartásba. Ennek a létszámnak legföljebb a tíz százaléka élte túl a holokausztot, aminek az esélye a háború végén kissé növekedett. A túlélők között viszonylag nagy számban voltak, és vannak még ma is magyarok. Mégis, csak aránylag kevés, és kis terjedelmű visszaemlékezés foglalkozik azzal, amit a magyar zsidók Auschwitzban átéltek.

Szent amatőrök és alkalmazott celebek

Az Y és Z generáció úgy nőtt fel az internettel együtt, mint az idősebb generációk a plüssmackóval. Épp ezért nem ad a megszokásokra, nem szívesen tűri a feszültséget, stresszel, ideges, nem tud egyedül maradni a gondolataival, hisz folyton online van. Tari Annamária pszichoterapeutával beszélgettünk.

Hetek

ARCHÍVUMUNKBÓL AJÁNLJUK:

Tényleg egy tengerparti városban lakott Jézus?

Grüll Tibor írása »

Grüll Tibor / Hit és értékek

A felavatás ünnepe: Öt testvér, akik hittek Izrael jövőjében

Hack Márta írása »

Hack Márta / Hit és értékek

A Messiás-kód: Dániel elrejtette könyvében a megváltás dátumát?

Ruff Tibor írása »

Ruff Tibor / Hit és értékek

hetilap